Már építése is kevésbé erőforrásigényes és legfőképpen a fenntartásához szükséges energiamennyiség is igen csekély.
Ilyenek a passzívházak, és az A, A+ energiabesorolású épületek. A passzívházak 15 kWh/m2/év energiával beérik. Az A+ ház valamivel többet, legfeljebb 27 kWh/m2/év mennyiségűt (a szigorúbb EU norma szerint, a sokkal megengedőbb magyar szabályok szerint 55 kWh/m2/év)
Összehasonlításképp, egy átlagos szigeteletlen szabadon álló magyar lakóház éves energiafogyasztása sokkal több, mintegy 240-300 kWh/m2/év!
Egy passzívház építési költsége viszont hozzávetőleg 25%-al nagyobb, mint egy jól hőszigetelt, hővisszanyerős gépi szellőztetett A+ épületé, mivel csak speciális minősített szerkezetek építhetők be pl. Internorm ablakok, stb.. Számolgatván az jön ki, hogy megtérülésük csaknem 15 év. Kérdés, hogy gépészetük ennyi idő után nem szorul-e felújításra..
Érdekes párhuzam fedezhető fel a magyar “józan paraszti ész” alkotta hagyományos parasztház és a modern passzívházak között. A passzívházak napcsapdái hasonlóképpen működnek, mint a régi parasztházak tornácai.
Én a magam részéről a hőhídmentességre, vagyis a szakadásmentes hőburokra és ahol a kötöttségek engedik napcsapda tervezésére fokozott figyelmet fordítok! A hővisszanyerős szellőztetést és a légmentesen záródó 3 rétegű, gáztöltött üvegezésű nyílászárókat pedig minden kedves megbízómnak bőszen ajánlgatom.
Itt jegyezném meg, hogy láttam már nem egy olyan német passzívházat, ahol napcsapda nem igazán volt megfigyelhető! Mentségükre legyen szólva Németországban nincsenek olyan forró nyarak, mint nálunk, ezért a nyári hővédelmet nem veszik olyan komolyan.
Frissítés: A passzívház követelményrendszer mostanában finomodott, így az klimatikus viszonyokat pontosan, országonként és tájegységenként le tudják követni.
Építészeti eszközökkel rengeteg tehető az energiahatékonyságért és az egy fillérbe nem kerül! Tehát az általam tervezett házak kevés pénzből fenntarthatóak, igen energiatudatosak, pedig nem is passzívházak!
Pár szó még a gépi szellőztetésről: Hiába szigeteljük le a házat, a filtrációs, vagyis a szellőzéssel távozó hőveszteség 30-40 %! Eme arány a hőszigetelés fokozásával még magasabb lesz, ezért a passzívházaknál is követelmény a légtömörség, hogy légcsere a lakótérből földhőt is hasznosító hővisszanyerős szellőztető gépészet segítségével történhet. Persze amikor fújdogál a lágy tavaszi szellő, ki lehet nyitni az ablakot, a rendszernek inkább egy januári éjszakán van legtöbb haszna, hisz friss levegő akkor is kell!
Ahol lakom, ott is van ilyen berendezés ám mégse passzívház, szóval a hővisszanyerő szellőztető gépészet nem a passzívházak privilégiuma. Saját tapasztalataim alapján is mondhatom, kitűnő lakókomfortot biztosít a mindig friss, pormentes levegő. Tehát új építésű házaknál mindenképpen ajánlok egy ilyen gépészetet!