Hogy szigeteljünk és hogy ne?

A rezsicsökkentés mostanában érthető okokból sokakat foglalkoztat, több házfelújítással foglalkozó weblap is indult. Egyiken láttam ma, hogy a Knauf nyereményjátékban teljes házszigetelést lehetett nyerni. A nyertes ház felújítási munkáit dokumentálták, és ott ütötte meg a szememet ez a kép:

20130809_knauf_3

Szándékosan a kép csak a cikkben szerepel, hogy minél kevesebbszer találkozzon az ember szeme a fotón lévő hibával. Hőhíd van az ablakok körül!

nyílászárókat a hőszigetelés vonalában kell elhelyezni, nem 20 centivel beljebb! Enyhítő körülmény lenne, hogy a nyílászárók már bent voltak, viszont látszik, hogy ott van a purhab az ablakok körül, tehát azt is mostanában cserélték ki. De olyat nem is lehet csinálni, hogy a falakat szigeteljük és az ablakokra nem gondolunk. Ha nincs pénz együtt cserélni, akkor úgy kell az egyiket megcsinálni, hogy majd folytatni lehessen a másikkal, nem így!

Így mi értelme van annak a 20 cm vtg szigetelésnek a homlokzaton? Ez olyan, mintha felvennénk egy jó meleg kabátot, ami elöl nyitva van: melegít, de nem mindenhol.

Ha a belső falsíkhoz közel kell elhelyezni a nyílászárókat, akkor be kell fordulni körben a hőszigeteléssel!

A következő képen már van tökéletes megoldás is, de még nem minden:

dsc_0499

“Az épület lábazatára 12 cm-es expandált polisztirol (XPS) lapokat helyeztek el,”

80-as évektől terjengő tévhit, hogy a visszaugratott lábazat a jó, de semmiképp se lógjon ki, mert lefagy! Itt eszünkbe juthat tényleg az egyben leváló lábazat képe. Magam is láttam ilyet. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy ez a lábazat miért fagyott le valójábanEz azoknál a házaknál fordul elő, ahol először készült a betonjárda, utána a lábazati vakolat, és neki lett vakolva alul a járdának. A sávalapokra épített ház az építést követő időben süllyed kicsit. Mindig. Talajtípustól függ mennyit, hogyan, normális esetben csak pár millimétert, általános esetben fel se tűnik.

Az a betonjárda viszont, amire rálóg a lábazat, annak feltűnik az épület pár mm-es süllyedése. Pláne hogy ritkán szokták fagyhatárig lealapozni (60-80 cm) a járdát kavicsfeltöltéssel, így aztán télen, amikor megfagy a föld alatta, akkor  a táguló jég felemeli a járdát pár mm-t. E kettő apró elmozdulásból (ház süllyedése – betonjárda téli emelkedése) már az egyik is elég lenne, hogy letolódjon egyben a lábazat, a kettő együtt viszont garantált hatást ér el!

Itt gondoltak erre, és ki van hagyva 1 cm rés a szigetelés alatt. Ez így nagyon helyes!

Viszont egyszerűen jól néz ki, a szemnek megnyugtató, ha az épület a talajhoz közelítve egyre vaskosabb, masszívabb! A visszaugró lábazat pedig egyszerűen csúnya, nem tektonikus. Pláne egy 8 cm-t visszaugratott! Ennél még a síkban tartott is sokkal jobb!

Szóval így NE szigeteljünk…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..