A litvánok fejlesztették ilyen magas szintre a szalmával való hőszigetelést. A Next Generation fenntarthatósági versenyt is megnyerték a régi-új ötlettel. Ez a 40 cm vastag tömörített szalmával töltött fal olyan hőszigeteléssel bír, mint hozzávetőleg 33 cm kőzetgyapot, vagy 27 cm polisztirolhab szigetelés!
Emlékszem, nagyszüleimnél az egyik ólban is ezzel volt kitömve a tetőben a gerendák között, nem is volt bent hideg!
A falszerkezet elkészülte után megfelel egyrészt páratechnikai ellenállás, másrészt teherbírás, valamint a tűzvédelmi és tartóssági követelményeknek.
A falszerkezet felső élén komoly vízszigetelő fólia borítást kap, hisz a szalmánál a tűzvédelemre, vízszigetelésre fokozott figyelmet kell fordítani.
A falat belülről beborítják rabichálóval, hogy az agyag vakolat jobban tapadjon. A belső fóliát addigra eltávolítják. Párazáró fólia tetőterekben, könnyűszerkezetes házakban szükséges, itt ezek szerint nem történhet páralecsapódás a szerkezetben. Nekem hiányzik a párafékező fólia a belső oldalról, de akkor arra nem lehet vakolni.
A fa tartóoszlopok és a szalma közé azért műanyag párazáró szalagokat ragasztottak, hogy az épület légzárása megfelelő legyen.
Kívülről is elhelyeztek a falon az építés idejére egy külső csapadékvíz elleni vízszigetelő fólia réteget.
Mire a vastag vízálló nútféderes építőlemezeket felrakják a fóliát leszedik.
Belülről lehet a kész vakolat sima felületű,
vagy természetesen textúrált:
Kész épület:
A természetes anyagok közül a szalmát és az agyagot együtt szokták alkalmazni, itt is így történt ez.
Végezetül egy angol nyelvű videó a technológiáról: