Variációk a házfal anyagára

Miből épülhet egy modern, energiatakarékos ház?

Vázkerámia falazóelem “tégla”

Elsőként az építőanyagok közül, a legkézenfekvőbb és egyik legősibb megoldás a tégla falazóelem. A mai falazóblokkok viszont már csak anyagukban hasonlítanak a klasszikus értelemben vett téglához, épületfizikai tulajdonságaikban, munkaigényben stb. már jelentős eltérés van.

POROTHERM_44_K_Profi___1330001582670

A modern téglák hőszigetelésének növelése céljából azok kikönnyítése, a hőtároló és hangszigetelő képességük rovására történt.

A hőtároló képességnek főleg nyáron van jelentősége. A nagy hőtároló képességű házakban később lesz meleg. Elég a régi, nagy tömegű templomokra és házakra gondolni..

Hőtároló tömeg lehet a födém is, sőt ha egy ilyen házban monolit vasbeton födémet alkalmazunk, akkor az egy nagyságrenddel nehezebb lesz, mint a fal, ekkor félmegoldásként be tudja tölteni a hőtároló tömeg szerepét!

A téglák kikönnyítésének előnye a gyártók számára, hogy így olcsóbb gyártani, hisz kevesebb alapanyag, kiégetésükhöz kevesebb energia szükséges.

Ezzel azt érték el, hogy 5-10-cm-rel kevesebb hőszigetelés kell a házra, mivel a blokktégla ma már önmagában nem elég hőszigetelő! Bármilyen téglát is használunk, közös bennük, hogy az összeset kiegészítő hőszigeteléssel kell ellátni, hogy a már korábban emlegetett szigorú követelményeknek megfeleljen. Ezt belátták a gyártók is, azért készül a következő képen lévő tégla. Ennél viszont olcsóbb és hatékonyabb is, ha az építés során külső polisztirol hőszigetelést kap a fal.

POROTHERM_44_T_Profi___1330001581731

Ytong és társai

Az Ytong, ami szintén könnyű, sok szempontból egy kalap alá vehető a blokktéglával. Ezeknek a könnyű falazóblokkoknak a hanggátló képessége csekély! Ez zajos helyen probléma lehet.

Előnye még a méretpontosság, így csak vékonyvakolat szükséges rá.

ytong

Mészhomok tégla

Az Ytong gyárt Silka márkanév alatt nagy tömegű mészhomok téglát is. Ennek ára kicsit mérsékeltebb a vasbeton, de még a Prokoncept falnál is, méretpontos, viszont nehezen vágható, speciális gépet igényel. Nagy tömegből eredő jelentős hőtároló képességén kívül a léghanggátlása is jelentős.

SILKA_falazoelemek_vilagosk

Könnyűszerkezetes fal

Lehet a ház könnyűszerkezetes, ami az északi népektől eredetezhető, ahol nincs annyira szükség az épület hőtartó képességére, mivel nyáron nincs olyan meleg, mint délebbre.

Amerikában kicsit más indokai vannak a könnyűszerkezetes házaknak. Egyrészt a telepesek számára a legkönnyebben, leggyorsabban hozzáférhető alapanyag a fa volt, így abból épültek a házak. Tovább filozofálva a kérdésen ez talán az amerikai kicsit felszínes gondolkodást tükrözik: Elég a háznak, falnak a felszínét megépíteni, hogy betöltse funkcióját.

Bővebben egy korábbi cikkben is szó volt a könnyűszerkezetes házakról.

könnyűszerk jo

Nálunk aki könnyűszerkezetes házat épít, annak számolni kell a falak gyengébb hanggátló képességével is. A fentebb is emlegetett hőtároló képesség hiánya miatt pedig hamarabb lesz a házban forróság a nyári kánikulában. Bár építészeti eszközökkel, vastag hőtároló aljzattal, árnyékolással lehet tenni sokat ez ellen. Így a klímaberendezés fogyasztása is sokkal kevesebb lesz, ha az épület nyári árnyékolása megfelelő!

A nagy tömegű fal helyett lehet szükség esetén a padló is hőtároló szerkezet! Ez esetben az épület szélein le kell menni a hőszigeteléssel 60-80 cm mélyre, hogy ne tudjon hűlni a padló oldalról. A talajtól induló rétegrendbe csak padlófűtés alá kell hőszigetelést rakni. Így akár egy könnyűszerkezetes háznak is lehet némi hőtároló képességeLéghanggátló képessége viszont még akkor se nagyon…

Vasbeton

Az építőanyagok közül a nagy tömegű vasbetonnak a legnagyobb a hőtároló és hangszigetelő képessége.

Az építőanyagok hőtároló és a hőszigetelő képessége viszont jó közelítéssel egymás reciprokai, tehát vastagabban kell hőszigetelni a betont a téglánál és erősebb, lényegesen nehezebben bontható szerkezet, tehát az összes csövet, vezetéket az aljzatban, előtétfalban kell vezetni, a villanyvezetékeket pedig válaszfalakban, vagy zsaluzatban betonozás előtt kell elhelyezni. Ezen kívül ez a legdrágább falszerkezet, tehát komolyabb eszközöket, költséges zsalu rendszereket (Peri, Doka, Meva stb.) követel, stb. Fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontból is vannak jobb anyagok nála.

A címben is szereplő első kép egy modern családi ház, mely Svájcban található, és fala szendvics szerkezetű. Két monolit vasbeton réteg között 25cm polisztirolhab szigetelés található. A szendvics szerkezetű falak nagyon előnyösek, de nem 5cm hőszigetelés kell bele hőhidasan, mint a hazai panelokban, hanem így!

A legújabb időkben gyakorlat nagyobb cégeknél, hogy monolit vasbetonból építik a családi ház léptékű épületet is. Bár a vasbetonhoz vasalási terv is kell, viszont belülről nem kell vakolni és ha adott a zsaluzat rendszer, akkor egyszerűbb építeni. A magasabb épületeknél mára már sok esetben a vázkitöltő falazat helyett is alkalmazzák. A 4 lakásos 1 emeletes dunakeszi társas passzívház is monolit vasbetonból készült.

Proconcept és társai

Van a vasbetonnak egy családi házak számára kitalált változata, a hőszigetelő zsaluelembe öntött (Prokoncept, IsoShell) beton falazatok. Ezek bizonyos szempontból előnyösek, mert a vasbeton nagy hőtároló képességét, ha a belső réteg polisztirol miatt nem is teljesen, de legalább zsaluzat nélkül kivitelezhető formában nyújtják.  A kábeleket, vezetetékeket is könnyebb elhelyezni a belső polisztirol réteg miatt.

Prokoncept jo

Ami gond velük, hogy a falnak elvileg nem sok a nedvességfelvevő és leadó képessége, bár akik ilyen házban laknak, azok szerint ennek gyakorlati hátránya nincs, viszont egy belső ragasztott gipszkarton réteg azért egyéb okokból is jó ha készül.

Ez a falszerkezet kicsit többe kerül a falazóblokkos falazatoktól, de előnye még a nagy tömegéből adódó hangszigetelő képessége.

Összehasonlításképp 1 m² falfelület tömege:

könnyűszerkezetes fal                                                                     10-20 kg/m²

Ytong fal               30 cm-37,5cm (t.sűrűség 400 kg/m³)             70-105 kg/m²

blokktégla fal       25 cm-44 cm  (t.sűrűség 600 kg/m³)            150-264 kg/m²

Silka mészh. fal   20 cm-30 cm  (t.sűrűség 1400-2000 kg/m³) 280-600 kg/m²

tömör téglafal     25 cm-45 cm  (t.sűrűség 1500 kg/m³)           375-675 kg/m²

beton fal               15 cm-25 cm  (t.sűrűség 2500 kg/m³)           390-650 kg/m²

Hőtároló kapacitástól függetlenül a polisztirol zsalus rendszereken kívül
valamennyi faltípust gondosan kell hőszigetelni.

Környezetbarát anyagok: szalma, vályog, fa, kő

Végül következzen egy-két érdekesebb anyag, elsőként a természetes szalma kitöltésű favázas épület! Erről a témáról szólt az előző cikk! Ez a falszerkezet azért szimpatikus számomra, mert valamennyi közül ez a legolcsóbb és ez terheli legkevésbé a környezetet, tehát ez a legzöldebb!

img_0244

Van a vályog fal, mely ma már, a beton és a korszerű vízszigetelések korában nem is olyan elvetemült ötlet. Annak hőszigetelésére a szalma hőszigetelés a legalkalmasabb! A vályogfalak hatalmas tömege, pára fel és leadó tulajdonságának hála szinte sosincs meleg!

Összegezve a leírtakat:

A cikkben sokszor emlegetett nagy tömegű falazat hőtároló képességnek akkor van jelentősége, ha nem akarunk teljesen a modern lakóház egyre fontosabb részét képző gépészet köldökzsinórján csüngni. Ha nem akarunk klímaberendezést, esetleg ha nem a viszonylag költséges, fűtő-hűtő hőszivattyú kerül a házba.

A modern gépészeti rendszereknél elektronikusan szabályozott a hőmérséklet az épületben, így napjainkban elvileg a nagy tömegű falazat jelentősége csökken, viszont komolyabb hanggátló képessége elvitathatatlan előnye!

Legfontosabb a ház, a falazat jó hőszigetelő képessége, az épület tájolása, tehát, hogy merre nincsen fal, illetve a nyári túlmelegedés építészeti eszközökkel való megakadályozása, mivel nagy tömegű falazatot építeni a tűzepén kapható anyagokból drága mulatság, ár-érték aránya nem túl jó. Ha viszont egy gépészettel nem túlzsúfolt házban szeretnénk élni és erre áldozni is hajlandóak vagyunk, egy jó alternatíva!

Végigszaladva az építőanyagokon:

Hagyományos építőanyagok közül a legelterjedtebb és az egyik leggazdaságosabb még mindig a tégla, vagyis mai nevén vázkerámia falazat, bár hang és hőszigetelése hagy kívánnivalót maga után ezért lakóépület esetén minden esetben külső hőszigeteléssel kell ellátni.

Csak csöndes helyen, hűtő-fűtő, elektronikus hőmérsék-let szabályozással ellátott házban javaslom, a téglaháznál csak nagyon kicsit olcsóbb könnyűszerkezetes házat!

Ytong falazat a valamivel olcsóbb blokktéglával összehasonlítva könnyű megmunkálhatósága miatt előnyös. A  Silka falazat még többe kerül mint az Ytong, viszont cserébe hőtároló és hanggátló képessége is remek. Ezek a falazatok viszont precízebb kivitelezést igényelnek és repedésre fokozottan érzékenyek!

Lehet vasbetonból is építkezni. Ha valaki nem ódzkodik a beton látványától, annak az első képen látható szendvics szerkezetű fal is alkalmas! A beton hideg, kékesszürke színét a keverés során adagolt betonfestékkel lehet melegebb árnyalatóvá tenni. Ára ennek a legmagasabb.

Fenntarthatósági szempontból a következő falszerkezet az optimális: vályogtégla fal, majd 35 cm szalma hőszigetelés és a favázas szalma fal, bár itt fokozott figyelmet kell fordítani az alulról és a fölülről érkező nedvesség (korszerű anyagokkal történő) kizárására.

One thought on “Variációk a házfal anyagára”

  1. Nagyon jó és közérthető volt a cikk.
    Még egy dolog a prokoncept és társaihoz:
    A hőtároló tömegét nemcsak részben hanem szinte teljes egészében elveszíti a belső hőszigetelésének köszönhetően. Példaként egy prokoncept 40 egyenértékű hőtároló tömeggel bír mint egy könnyűszerkezetes épület 40cm-ben dupla belső gipszkarton fallal, számszerűsítve 25kg/m2. Ezzel ellentétben például a kisméretű tömör tégla falazat 186kg/m2 hőtárolással bír.
    Még egy dolog ehhez a falazathoz, hogy költségeiben az egy dolog hogy a beton drága, szint a bevasalásáról sosem beszélünk… Nyilván statikus által kiírt történetről van szó, de azért találni némi anyagot ha jobban keres az ember, és kis túlzással felmerül a kérdés, hogy vasalt betonról beszélünk vagy betonozott vasról. Azért fontos ez a dolog mert a vasbeton ára az egekben van. Ráadásul a techológiát ha jobban átgondolja az ember nem a legidőtakarékosabb falépítés mivel a vasszerelés, a vibrálás, a betonkeverő kocsi kijárása(ami plusz költség is) illetve a technológiai szüneteket is rákell számolni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..